Az elmúlt évek fejlesztései is hozzájárultak a kedvező eredményekhez, s mivel kedden volt az Európai nemzeti parkok napja, egy ötös listával én is segítek a meggyőzésben, hogy miért is érdemes nemzeti parkjainkat felkeresni.
A Földművelésügyi Minisztérium
tájékoztatása szerint 2014-ben nemzeti parkjainkban rekordot döntött a látogatók
száma. A tíz parkban összesen 1,4 millió látogatót regisztráltak, s ez a szám
42 ezerrel múlta felül a 2013-as adatokat. A legnagyobb mértékű, 25
százalékos növekedést a Bükki Nemzeti Parkban könyvelhették el, de sok helyen – így
a Duna-Dráva, a Fertő-Hanság, a Duna-Ipoly és a Körös-Maros Nemzeti Park
bemutatóhelyein is – 10 százalékosnál nagyobb emelkedést mértek.
Az adatok alapján tehát népszerűek a látogatóközpontok, tanösvények, barlangok és egyéb bemutatóhelyek, kedveltebbek a szakvezetéses túrák, rendezvények, s ökoturisztikai szálláshelyeket is többen vettek igénybe. A minisztérium közleménye kitért arra is, hogy az elmúlt évek fejlesztései is hozzájárultak a kedvező eredményekhez, így például a tavaly megnyílt Lápok Háza bemutatóközpont Szőcén, az Őrségi Nemzeti Park területén.
A fejlesztések tovább folytatódnak, példának
okáért az év elején adták át az évi 100 ezer látogatót fogadó
Tapolcai-tavasbarlang új látogatóközpontját. Szaporca határában Ős-Dráva
Bemutatóközpont készül, tavaszi nyitással, május elejétől pedig újra
látogatható lesz a megújult Tisza-tavi vízi sétány. S hogy mindezen felül még
miért érdemes ellátogatni nemzeti parkjainkba, arra jöjjön egy ötös lista.
5. Zempléni Tájvédelmi Körzet, Füzéri-vár
Kicsit kakukktojás, mivel a Zemplén hatalmas erdei csupán a tájvédelmi körzet státuszig jutottak, ebben a minőségükben viszont az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alatt állnak. Hatalmas erdőségek, gyönyörű táj, és műemlékek sokasága várja az idelátogatókat. Az erdőben óvatosan járjunk, hiszen itt keresztes vipera is él, de megtalálható a fokozottan védett kék meztelen csiga is, ami ugyan nem veszélyes az emberre, viszont szép.
A Hegyközi táj fölé magasodik a füzéri vár,
a mohácsi vész után a koronának is helyet biztosító falak az utóbbi tíz-húsz
évben lassan, de biztosan visszaépülnek, csinosodik az erődítmény. A Zemplén
amúgy is a várak vidéke, jó állapotúnak mondható még a hegység nyugati szélén
álló Boldogkőváralja, s a romjaiban is megkapó regéci vár. De a Füzérradványon
álló Teleki-kastély is megér egy látogatást, ahogy Széphalom, Sátoraljaújhely
és Sárospatak is.
4. Aggteleki Nemzeti Park, Szelce-völgy
Aggtelekről mindenkinek a Baradla-barlang jut eszébe, de a környéken számtalan más látnivaló is akad. Példának okáért a Szelce-völgy, melyet Jósvafőről indulva a piros turistajelzésen barangolhatunk be, egészen a Szelcepusztán álló turistaházig, illetve vadászkastélyig. A völgyet két oldalról 4-500 méteres dombok fogják közre, az erdőkben az utóbbi időben szlovák területéről átkóborló farkasok is feltűntek. A közelben található Derenk romközsége, s a Szádvár is, míg délnek indulva az aggteleki-jósvafői karszt mesevilágában tehetünk kirándulást.
3. Bükki Nemzeti Park, Bükk-fennsík
Hatalmas, összefüggő zöld terület, azon kevés hegységünk egyike, melyet feltáró utak sem igazán szelnek át. A fennsíkot jobb kikerülni, mint felmászni rá, de ha már fent vagy, mesés kilátással kárpótolja a szenvedéseket. Magyarország legmagasabb pontjai közé tartozik, legalább húsz 900 méter feletti csúcsa van. Legmagasabb pontja 2014-ig az Istállós-kő volt, melynek oldalában lévő barlangot az ősemberek is lakták. Még lejjebb, a völgyben található Szilvásvárad, a Fátyol-vízeséssel, s hazánk egyik leglátogatottabb kisvasútjával. A Bükk legmagasabb csúcsa jelenleg a Kettős-bérc, melyet újramértek, s megállapították, hogy egyik csúcsa 960 méteres, két méterrel magasabb Istállós-kőnél.
2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Szentbékkálla,
ingókövek
Szentbékkálla a Káli-medence egyik bájos kis falvacskája, ahol főleg nyáron pezsdül fel az élet. Sajnos egyre kevesebben lakják, s ezzel párhuzamosan egyre több ingatlan válik nyaralóvá. Viszont az épületek csinosak, a borok tüzesek, más nem is kell, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ezen részébe ellátogassunk. De ha ennyi nem lenne elég, a település határában álló ingókövekért mindenképpen el kell jönni.
Egykor az intenzív vulkánikus
tevékenységet követően feltörő kovasavak, hévizek a laza homoküledékeket
összecementálták, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott. Így alakult
ki a mai kőtenger, köztük ház magasságú képződményekkel is. Ezek közül némelyik
megmozdul, ahogy rajtuk lépkedünk, innen az ingókő elnevezés. Van olyan kő is, melynek
gyógyító erőt tulajdonít a néphiedelem.
1. Duna-Ipoly Nemzeti Park, Csóványos
A Börzsöny legmagasabb pontja, 938 méterével még a hazai top húszas listába is befér. A tetején egy geodéziai tornyot emeltek 1978-ban. Ezek az építmények, legyenek bármilyen csábítóak is, sajnos hivatalosan nem látogathatóak, sokszor biztonsági okokból sem. A Csóványoson állóra azonban szerencsére 2014 ősze óta felmehetünk, mivel az Ipoly Erdő uniós forrásokat is felhasználva felújította, s hivatalosan is kilátóvá alakította át. Tetejéről pompás a kilátás, jó időben állítólag még a Tátra is látszódik. Ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, ott jártunkkor már az alattunk fekvő völgy is alig látszódott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése